A két golf motor elbontásával felszabadult egy kis hely a garázsban, ezért előkaptam a kamra mélyéről a polski motorját és nekikezdtem a tisztításnak, szétszedésnek.
Közben belocsoltam rozsdamaróval a belteret, hagy dolgozzon egy kicsit.
Jövő héten piszkáljuk megint a féket…
Hosszú szünet után újra foglalkoztam egy kicsit a polskival.
A jobb hátsó lengőkar szépen lefestve visszakerült időközben, tehát jöhetett a fék beszerelése amit már jó régen lepusztítottunk róla.
A hátsó lengőkarokra új fék alaplap (porvédő ha úgy tetszik) került, természetesen új fékhenger, fékpofák és kézifék-kar is. A kerékcsapágyakat is cseréltük persze. Így leírva rájöttem hogy a féltengelyen és a kerékagyon kívül minden új lett. 🙂
Elől maradt az alaplap de új fékhengert és fékpofákat kapott. A főfékhengert is cseréltük és új fékvezeték került mindenhová. Már csak a kézifékbovden behúzása lenne, de azt majd csak ha rendben lesz a kasztni belül is.
Legközelebb azt hiszem a kasztni belsejét fogom rozsdamarózni. Vagy fejgyújtom. 🙂
Egy kellemes májusi hétvégén rászántam magam hogy megborítom a polskit. A nők nem voltak otthon így nem volt aki károgjon a roncskupac láttán, nekiálltunk hát kibelezni AMU-t.
Először a motor és a váltó került ki, aztán az utastérből is kiszereltünk mindent amit csak lehetett. Eddig elég gyorsan és jókedvűen eljutottunk sőt meglepően könnyen fel is borítottuk.
A terv az az volt hogy kiszerelem a futóművet, üzemanyagtankot, fékvezetékeket, mindent ami az alján van, aztán drótkorong, alvázvédő és kész is van a fele. Következő körben szintén megcsiszolom korongozom a futómű alkatrészeit és azokat is lefestem, majd megy minden vissza és 4 nap (hosszú hétvége) után újra a talpán áll a dög.
Sajnos túl jól ment az elején a szétszerelés, kellett valami ami hátráltat. A jobb hátsó lengőkar egyik szilentjébe belerohadt a csavar… Jöhetett hát a flex. Aztán meg a heggesztőtrafó! 🙂 Mikor szanaszét vertük az egészet még az is kiderült hogy amúgy a lengőkar lyukas is. Ez egy kicsit lelombozott de már két nap eltelt sürgetett az idő, mindjárt jönnek haza a lányok.
Másnap nekiestünk a festésnek, egész jó lett (jó vastag). Az első futóművet pikpakk visszaraktuk mert oda vadi új tengelycsonkok és csonkállványok kerültek, csak fel kellett csavarozni szépen az új alkatrészeket és kész. A hátsó futómű a rossz jobb lengőkarral kicsit gázosabb volt, de a bal oldalit összeraktam (majdnem) rendesen, a jobb oldalit meg csak úgy odatettem két csavarral hogy még a szilent sem volt benne! 🙂
Talpra lehetett állítani, szépen letakargattam (közben kiderült hogy ez igen jó húzás volt, mert egy hétig esett az eső) és eltakarítottam a romokat. Anyuka örül!
A következő etap a rossz lengőkar kicserélése (már úton van), majd a fékek beszerelése. Ezzel újra járóképessé válik (lehet húzni) és akkor el tudom vontatni a lakatoshoz. Néhány lyuk azért van…
Mára ennyit, nemsokára jön haza a Trabi!
Megkezdődött a pók renoválása. Úgy gondoltam hogy az „elején” kezdem. Lengéscsillapító, gömbfejek, stabilizátor, kormánymű. Be kellett szereznem néhány szerszámot is, de úgy gondoltam hogy ezek jól jönnek majd a trabanthoz is. Gömbfejkinyomó, zsírzó, stb. A krovakészlet már megvolt! 🙂
A lengéscsillapítókkal kezdtem. Ez a polskinál nem nagy meló, két csavar és boldogság, nem is volt baj. A gömbfejeknél már volt probléma. Kicsit féltettem a kinyomót, szerintem nagyon határon volt már de aztán hála istennek kipattantak a helyükről.
Összes gömbfejet és állítóhüvelyt cseréltem. A kormányművel nem volt gond, a segédirányítóban és a tengelycsonkokban kicseréltem a szilenteket, minden jónak látszott. A függőcsapszegeknek adtam a zsírzóval, gondoltam fasza minden. Ez a jó kis friss zsír viszont annyira megtetszett neki hogy a berohadt függőcsapszeg újra mozogni kezdett és kiderült hogy majdnem egy centit mozog fel-le a jobb oldali! 🙂
Nyilván ez így nem fasza, szóval utánakérdeztem hogy akkor hogyan is kellene ezt a függőcsapszeg dolgot…
Nagyon egyszerű. Holnap jön a polimpex-ből a komplett csonkállvány csapszeggel, tengellyel…
folyt.köv.
A polák a flotta azon tagja, ami a legváratlanabbul érkezett. Néhány hónapja nézegettem már Őket és a hasznaltauto.hu-n is volt beállítva figyelés, de aztán szép lassan letettem a vásárlásról mert véleményem szerint egy kicsit drágán mérték őket. Abban szinte biztos voltam hogy akár az 50 akár a 100 ezer forintosat veszem meg, tuti hogy komplett felújítást igényelnek, ami szerény számítások szerint is minimum még egy százas.
Ekkor mint derült égből villámcsapás, jött egy ajánlat. Kispók húszezerért, három hónap műszakival, hű de jó állapotban. Aztán mint a jól nevelt hülye gyerek megnéztem és megvettem. 🙂 A fenti megállapítás a felújításról természetesen érvényes rá, de legalább nem nyolcvanezer volt… Egyelőre sok mindent nem tudok róla mondani, csak annyit hogy a világon mindent ki kell rajta cserélni viszont legalább nem rohad. Csak rozsdál… 🙂 Egy festés mindenképpen kell majd, hogy egy normális állapotú karosszériában kezdhessem a „restaurálást”.
Szép sorban érkeznek hozzá az alkatrészek, egy-két dolgot már szerelgettem rajta de persze újra szét fogom teljesen kapni a festéshez. Amint lesz valami jön a poszt.
Végszónak pedig: de kicsi ez bazmeg’