Rászántam magam a golf hengerfej problémájának „végleges” megoldására.
Van már két hengerfej is ami jó lehet, egy AEE és egy AEA is. Az AEE hengerenkénti injektoros, tökéletesen illik rá az APQ szívósora. Az AEA az központis, de arra is rá lehet faragni. Az AEA-n két olajgomba van a másikon csak egy. Nagyvonalakban ez a különbség, nameg az hogy az AEE sokkal jobb állapotban van. (Ez van a képeken is.)
Ezt egy este szétszedtem és most a gépműhelyben újul. Amint fejlemény van, jelentkezem.
A két golf motor elbontásával felszabadult egy kis hely a garázsban, ezért előkaptam a kamra mélyéről a polski motorját és nekikezdtem a tisztításnak, szétszedésnek.
Közben belocsoltam rozsdamaróval a belteret, hagy dolgozzon egy kicsit.
Jövő héten piszkáljuk megint a féket…
Marci zsír toyotájának a vibrációját vizsgáljuk. Nem rossz…
A hétvégén sikerült teljesen szétbontanom a tartalék 1.3-as és 1.6-os (NZ, AEA) motorokat. Szeretném megmutatni az alkatrész raktárat, nagyon tetszik ez a kép!
Az uborkaszezon sem akadályozhatja meg hogy kicsit hobbizzak. A trabant került nagyító alá a héten.
Levettem róla a traktor kipufogót, mert közeleg a műszaki vizsga és ott nem értékelik az ilyesmit. Visszakerült rá a szolídabb változat, a negyvenes.
Miközben matattam alatta észrevettem egy kis betegséget a bal seggén. Drótkorong elő, megdolgoztam egy kicsit. Rozsdamaró, alapozó, alvázvédő. Remélem begyógyul.
Végül kicseréltem még a gyújtáskábeleket is, mert amikor a karburátort piszkáltam észrevettem hogy el volt szakadva egyik másik.
Fő a tökéletesség! 🙂
Az utóbbi időben kisebb fordulaton (1000-2000) érdekes hangokat hallatott a motor. A vízpumpa felől jött a hang, nem is kellett több már neki is estünk.
A trabi vízpumpa csere nem túl bonyolult csak egyetlen szívás van vele, mégpedig az hogy nagyon kevés a hely a motor mellett, még a vízpumpa sem fér ki anélkül hogy megbillentenénk a motort a bakot eloldva. Vezérműszíj le, a legegyszerűbb a szíjtárcsával együtt. Aztán három csavar fogja a vízpumpát és kész. Visszafelé ugyanez, még szíjfeszítő sincs, a vízpumpával kell feszíteni.
Kész lett, szép lett, fasza lett.
Ugyan úgy rág valami lentről…
Megérkezett a trabant a pompásan felújított gyári karburátorral. Minden fúvóka, membrán, tömítés cserélve!
Néhány napos folyamatos állítgatással sikerült rendesen belőni az alapjáratot minden körülmények között. Főleg a hideg alapjárattal volt gond (túl magas volt), de sikerült. A szívósorban a fűtősün sajnos zárlatos és folyton kiveri a biztosítékot ezért azt le kellett kötnöm, a bimetál fűtés viszont már nagyszerűen üzemel és időben kapcsol.
Az alapjárati mágnesszelepet viszont szintén ki kellett iktatnom, mert sajnos egy „kisipari szar”. A vezérlése jól működik behúz rendesen, de amikor nagy fordulaton motorféken kikapcsol, alacsonyabb fordulaton nem bír visszahúzni. A vezérlése jó, egyszerűen nem bírkózik meg a vákuummal. Miután lefullasztotta a motort és elment a vákuum, nagyszerűen behúz. 🙂 Sajnos ki kellett szedni és egy csavar került a helyére, amivel az alapjárat nagyszerű csak éppen a motorfék lett igen gyenge.
Volt még egy kis bibi a benzinszint és vízhőfok műszerekkel, de csak simán el voltak kábelezve egy kicsit, könnyedén sikerült rendbe hozni.
Egyelőre nagyon szépen megy, de nem hagy pihenni: erős üzem melegen piszkosul darál a vízpumpa, és a hengerfejtömítésnél is nyomja az olajat… majd legközelebb.
Egy kellemes májusi hétvégén rászántam magam hogy megborítom a polskit. A nők nem voltak otthon így nem volt aki károgjon a roncskupac láttán, nekiálltunk hát kibelezni AMU-t.
Először a motor és a váltó került ki, aztán az utastérből is kiszereltünk mindent amit csak lehetett. Eddig elég gyorsan és jókedvűen eljutottunk sőt meglepően könnyen fel is borítottuk.
A terv az az volt hogy kiszerelem a futóművet, üzemanyagtankot, fékvezetékeket, mindent ami az alján van, aztán drótkorong, alvázvédő és kész is van a fele. Következő körben szintén megcsiszolom korongozom a futómű alkatrészeit és azokat is lefestem, majd megy minden vissza és 4 nap (hosszú hétvége) után újra a talpán áll a dög.
Sajnos túl jól ment az elején a szétszerelés, kellett valami ami hátráltat. A jobb hátsó lengőkar egyik szilentjébe belerohadt a csavar… Jöhetett hát a flex. Aztán meg a heggesztőtrafó! 🙂 Mikor szanaszét vertük az egészet még az is kiderült hogy amúgy a lengőkar lyukas is. Ez egy kicsit lelombozott de már két nap eltelt sürgetett az idő, mindjárt jönnek haza a lányok.
Másnap nekiestünk a festésnek, egész jó lett (jó vastag). Az első futóművet pikpakk visszaraktuk mert oda vadi új tengelycsonkok és csonkállványok kerültek, csak fel kellett csavarozni szépen az új alkatrészeket és kész. A hátsó futómű a rossz jobb lengőkarral kicsit gázosabb volt, de a bal oldalit összeraktam (majdnem) rendesen, a jobb oldalit meg csak úgy odatettem két csavarral hogy még a szilent sem volt benne! 🙂
Talpra lehetett állítani, szépen letakargattam (közben kiderült hogy ez igen jó húzás volt, mert egy hétig esett az eső) és eltakarítottam a romokat. Anyuka örül!
A következő etap a rossz lengőkar kicserélése (már úton van), majd a fékek beszerelése. Ezzel újra járóképessé válik (lehet húzni) és akkor el tudom vontatni a lakatoshoz. Néhány lyuk azért van…
Mára ennyit, nemsokára jön haza a Trabi!