Weber 32 TLA 50/1

Megérkezett a trabant a pompásan felújított gyári karburátorral. Minden fúvóka, membrán, tömítés cserélve!

Néhány napos folyamatos állítgatással sikerült rendesen belőni az alapjáratot minden körülmények között. Főleg a hideg alapjárattal volt gond (túl magas volt), de sikerült. A szívósorban a fűtősün sajnos zárlatos és folyton kiveri a biztosítékot ezért azt le kellett kötnöm, a bimetál fűtés viszont már nagyszerűen üzemel és időben kapcsol.

Az alapjárati mágnesszelepet viszont szintén ki kellett iktatnom, mert sajnos egy „kisipari szar”. A vezérlése jól működik behúz rendesen, de amikor nagy fordulaton motorféken kikapcsol, alacsonyabb fordulaton nem bír visszahúzni. A vezérlése jó, egyszerűen nem bírkózik meg a vákuummal. Miután lefullasztotta a motort és elment a vákuum, nagyszerűen behúz. 🙂 Sajnos ki kellett szedni és egy csavar került a helyére, amivel az alapjárat nagyszerű csak éppen a motorfék lett igen gyenge.

Volt még egy kis bibi a benzinszint és vízhőfok műszerekkel, de csak simán el voltak kábelezve egy kicsit, könnyedén sikerült rendbe hozni.
Egyelőre nagyon szépen megy, de nem hagy pihenni: erős üzem melegen piszkosul darál a vízpumpa, és a hengerfejtömítésnél is nyomja az olajat… majd legközelebb.

Golf hátsó kerékcsapágy

A változatosság kedvéért a Golf is jelzett egy újabb hibát az elmúlt hetekben. Csúnyán rezonál és búg a jobb hátsó kerék. Először arra gondoltam hogy hátha a nyári kerék üt egy kicsit mert régen volt centírozva, ezért visszatettem egy hétre a télit de sajnos nem vált be a dolog.

Lekaptam a kereket és forgatni kezdtem a dobot. Meg is lett… Mikor forgatom a dobot, darabosan forog. Olyan érzés mintha kb. 5-10 fokonként belemenne egy gödörbe a csapágygolyó. Fasza. Kiszedtem a külső csapágyat. Csodaszép…

Lehúztam az egész kerékagyat és megpiszkáltam a belső csapágyat is ami eléggé lötyögött benne. Megmondom őszinten nem tudom hogy így kell e neki. Gyanítom nem.

Kitörölgettem mindenhonnan a régi zsírt és megtömtem frissel, majd összeraktam az egészet. Az anyát nem húztam meg annyira mint volt így valamelyest javult a helyzet, a próbaúton már nem rezonált annyira. Mindenesetre a listára felírtam: hátsó kerékcsapágy készlet beszerzendő…

Trabant hátsó futómű

Hazatért a trabi. Rajta figyel már a teljesen felújított gyári karburátor, viszont az még egyelőre beállításra vár ezért először nekiestem a hátsó futómű megemeléséhez.

Erre azért van szükség mert a szélesebb felniken a 175/60-as gumi sodrós kanyarban vagy nagyobb terhelésnél beleért a rugóba. Úgy döntöttem hogy visszakerül bele két gyári méretű jó állapotú rugó, ezzel a kerék befelé dőlése nem lesz akkora (a lengőkar belső felfüggesztésénél (is) meg van terpesztve) és magasabb is lesz a hátulja kb. 2cm-el.

A művelet sikeres lett, még most is dől picit befelé a kerék de ez így tökéletes. Az előző rugó-vágós pogácsázós terpesztés túl vad volt azért. Legközelebb megbabrálom kicsit a karbit is már.

Kispolski alváz

Egy kellemes májusi hétvégén rászántam magam hogy megborítom a polskit. A nők nem voltak otthon így nem volt aki károgjon a roncskupac láttán, nekiálltunk hát kibelezni AMU-t.

Először a motor és a váltó került ki, aztán az utastérből is kiszereltünk mindent amit csak lehetett. Eddig elég gyorsan és jókedvűen eljutottunk sőt meglepően könnyen fel is borítottuk.
A terv az az volt hogy kiszerelem a futóművet, üzemanyagtankot, fékvezetékeket, mindent ami az alján van, aztán drótkorong, alvázvédő és kész is van a fele. Következő körben szintén megcsiszolom korongozom a futómű alkatrészeit és azokat is lefestem, majd megy minden vissza és 4 nap (hosszú hétvége) után újra a talpán áll a dög.
Sajnos túl jól ment az elején a szétszerelés, kellett valami ami hátráltat. A jobb hátsó lengőkar egyik szilentjébe belerohadt a csavar… Jöhetett hát a flex. Aztán meg a heggesztőtrafó! 🙂 Mikor szanaszét vertük az egészet még az is kiderült hogy amúgy a lengőkar lyukas is. Ez egy kicsit lelombozott de már két nap eltelt sürgetett az idő, mindjárt jönnek haza a lányok.

Másnap nekiestünk a festésnek, egész jó lett (jó vastag). Az első futóművet pikpakk visszaraktuk mert oda vadi új tengelycsonkok és csonkállványok kerültek, csak fel kellett csavarozni szépen az új alkatrészeket és kész. A hátsó futómű a rossz jobb lengőkarral kicsit gázosabb volt, de a bal oldalit összeraktam (majdnem) rendesen, a jobb oldalit meg csak úgy odatettem két csavarral hogy még a szilent sem volt benne! 🙂
Talpra lehetett állítani, szépen letakargattam (közben kiderült hogy ez igen jó húzás volt, mert egy hétig esett az eső) és eltakarítottam a romokat. Anyuka örül!
A következő etap a rossz lengőkar kicserélése (már úton van), majd a fékek beszerelése. Ezzel újra járóképessé válik (lehet húzni) és akkor el tudom vontatni a lakatoshoz. Néhány lyuk azért van…
Mára ennyit, nemsokára jön haza a Trabi!

Trabant karburátor project

Párhuzamosan a polskival fut a tarbi injektortalanító projekt. Jó dolog az injektor, főleg ez a régi egyszerű de hengerenkénti digijet. Jó, jó de nem egy trabantba.

Régebben azt gondoltam hogy az a frankó ha minél modernebb cuccokkal búrom tele a trabit. Most viszont már azon vagyok hogy minél kevesebb elektronika, annál jobb.

Egyelőre visszakerül a gyári karburátor kilökünk belőle egy valag elektronikát, kap egy új szíjat, olajat meg ilyesmi. A következő lépés a pierburg 2e3 lesz a saját szívósorával majd a vizsga után. Az még egyszerűbb lesz, mert ahhoz még a weber 32 alapjárati elektronikája sem kell. Na és duplatorkú…

Kispolski első futómű

Megkezdődött a pók renoválása. Úgy gondoltam hogy az „elején” kezdem. Lengéscsillapító, gömbfejek, stabilizátor, kormánymű. Be kellett szereznem néhány szerszámot is, de úgy gondoltam hogy ezek jól jönnek majd a trabanthoz is. Gömbfejkinyomó, zsírzó, stb. A krovakészlet már megvolt! 🙂

A lengéscsillapítókkal kezdtem. Ez a polskinál nem nagy meló, két csavar és boldogság, nem is volt baj. A gömbfejeknél már volt probléma. Kicsit féltettem a kinyomót, szerintem nagyon határon volt már de aztán hála istennek kipattantak a helyükről.

Összes gömbfejet és állítóhüvelyt cseréltem. A kormányművel nem volt gond, a segédirányítóban és a tengelycsonkokban kicseréltem a szilenteket, minden jónak látszott. A függőcsapszegeknek adtam a zsírzóval, gondoltam fasza minden. Ez a jó kis friss zsír viszont annyira megtetszett neki hogy a berohadt függőcsapszeg újra mozogni kezdett és kiderült hogy majdnem egy centit mozog fel-le a jobb oldali! 🙂
Nyilván ez így nem fasza, szóval utánakérdeztem hogy akkor hogyan is kellene ezt a függőcsapszeg dolgot…
Nagyon egyszerű. Holnap jön a polimpex-ből a komplett csonkállvány csapszeggel, tengellyel…
folyt.köv.

Golf téli alufelni

Beszereztem még a télen 15-ös felniket amikhez nemrég jött meg a tehermentesítő, így lekerültek a lemezfelnik. Az újakon 185/55-ös gumi van ami nem épp a legideálisabb egy 7 colos felnire, de idén már marad ez. Jövőre majd beruházok 195-ösökre.

A régi aluk veszik át a téli gumikat. Ezek 6J*14-esek, a gyári 185/60 as téli gumik tökéletesek lesznek rajtuk. Az előző gazdájuk nem fukarkodott a festékkel. Fehérre voltak kompletten fújva, majd a külsejük (gondolom később) kapott egy kis ezüstöt. Ez az ezüst pedig annyira jó volt hogy imádta a ferodolt, úgy összekötöttek hogy képtelenség volt elválasztani tőle. A felnitisztító spray hozta le a festéket a ferodollal együtt. 🙂
Lecsiszoltam hát őket amennyire tudtam fémig ami elég nagy szopás volt a sok kis küllő miatt, aztán ment rá két rétegben a fekete. Nem tudom hogy ez mennyire fogja szeretni a ferodolt, de ha le nem is jön majd róla legalább nem látszik annyira…

A negyedik, a Kispolski

A polák a flotta azon tagja, ami a legváratlanabbul érkezett. Néhány hónapja nézegettem már Őket és a hasznaltauto.hu-n is volt beállítva figyelés, de aztán szép lassan letettem a vásárlásról mert véleményem szerint egy kicsit drágán mérték őket. Abban szinte biztos voltam hogy akár az 50 akár a 100 ezer forintosat veszem meg, tuti hogy komplett felújítást igényelnek, ami szerény számítások szerint is minimum még egy százas.

Ekkor mint derült égből villámcsapás, jött egy ajánlat. Kispók húszezerért, három hónap műszakival, hű de jó állapotban. Aztán mint a jól nevelt hülye gyerek megnéztem és megvettem. 🙂 A fenti megállapítás a felújításról természetesen érvényes rá, de legalább nem nyolcvanezer volt… Egyelőre sok mindent nem tudok róla mondani, csak annyit hogy a világon mindent ki kell rajta cserélni viszont legalább nem rohad. Csak rozsdál… 🙂 Egy festés mindenképpen kell majd, hogy egy normális állapotú karosszériában kezdhessem a „restaurálást”.

Szép sorban érkeznek hozzá az alkatrészek, egy-két dolgot már szerelgettem rajta de persze újra szét fogom teljesen kapni a festéshez. Amint lesz valami jön a poszt.
Végszónak pedig: de kicsi ez bazmeg’